Nem boszorkányság, avagy a növényi főzetek és más kerti praktikák

          A kertjében mindenki igyekszik mellőzni a különböző kemikáliák használatát. Nem meglepő, ha a kertészek alternatív  megoldások felé fordulnak. A kertünkben és háztartásunkban fellelhető növényekből, háztartási szerekből hatásos permetszereket állíthatunk elő.

Azonban a közhiedelemmel ellentétben ezen szerek használatánál is körültekintően kell eljárni, főként a csalánnal kapcsolatban, amit sokszor mértéktelenül használnak mondván, hogy bioszer. Készítettem egy rövid összefoglalót az Európai Bizottság felülvizsgálati jelentése alapján amely ajánlásait érdemes követni.

Általánosságban elmondható, hogy a levek készítéséhez fa, kő, beton vagy zománcozott edényt használjunk. Eső- vagy kútvízzel töltsük fel, a csapvíz legalább egy hétig álljon a napon.

A csalánlé a biológia növényvédelem fontos eszköze, feltételezhető, hogy szinte már mindenki készített. Azonban alkalmazása során körültekintően kell eljárni. A csalán gazdag ásványi anyagokban, és ami a növényvédelem során jelentős, hangyasavat is tartalmaz. Ezért kerülik a kártevők és nem támadják a különböző betegségek, hiszen fertőtlenítő, antibakteriális hatással rendelkezik. A hangyasavat használják a könnyűipar különböző területein, és amit fontos tudnunk nagy mennyiségben mérgező. Szerencsére hő hatására lebomlik így teaként, vagy szuperélelmiszerként fogyasztható. A csalánlevet nem szabad töményen alkalmazni, mindenképpen hígítanunk kell!

Áztassa a friss (75 g/l) vagy száraz (15 g/l) csalánlevelet vízben, legjobbak a friss hajtások amit virágzás elött szedünk (ez csíp a legjobban). Hagyja állni 3-4 napig közben naponta keverje meg. Szűrje le, majd a szűrletet hígítsa ötszörös ivóvíz mennyiségben. Tegye biztonságos helyre, ahol gyerekek, állatok nem férnek hozzá!

Felhasználható zöldségféléknél, gyümölcsösben levéltetű és atkafertőzés esetén az utóbbinál 24 óra áztatás elegendő. Gyümölcsmoly és levélbolha ellen is alkalmazható.

Hatékonyan védi a fent felsorolt kultúrákat gombabetegségek ellen is. Többek között lisztharmat, alternáriás levélfoltosság, moníliás virágfertőzés, burgonyavész, szűrkerothadás ellen.

Szőlőben peronoszpóra, szürkerothadás, lisztharmat ellen javasolt.

A permetezéseket 7-15 naponként végezhetjük.

A csalánlé használatánál van élelmiszer egészségügyi várakozási idő! A permetezés és a szedés között 7 napnak kell eltelni.

A csalánlevelet talajtakarásra is használhatjuk gombaölő mulcsként, elkészítéséhez 80 gr. száraz csalánlevet keverjünk össze 1 kg mulccsal, terítsük a zöldségek, gyümölcsfák és dísznövények alá szabadföldön, vagy hajtatásban.  

Mezei zsurló ( Equisetum arvense L) főzetét a növénytermesztésben a gombabetegségek elleni védekezésben használjuk. 

A főzet készítéséhez a mezei zsurló tiszta, földfelszín feletti szárított részeit szükséges felhasználni. 20 dkg szárított hajtásrészt 30 percig kell áztatni 10 l hideg vízben, majd 45 percig forralni. Miután a főzet kihűlt, egy finom  fém szűrőn keresztül átszűrjük, majd tízszeresére hígítjuk. Az oldatot elkészítését követően 24 órán belül fel kell használni az oxidáció és a mikrobiológiai beszennyeződés megelőzése érdekében. 

. Erős fertőzési veszély esetén (sok csapadék, párás környezet, fóliasátor) juttassuk három naponta mindig ugyan abban az órában a zöldségnövényekre, talajra permetezzük a levet, ezzel megakadályozzuk a gombabetegség terjedését, hacsak nincsen valamilyen termesztéstechnológiai hiba. A fentiektől eltérően a paradicsomban 14 naponként, gyümölcsösben 7 naponként használhatjuk.

Gyümölcscukor almamoly ellen permetezendő. A kijuttatandó oldat javasolt koncentrációja 1 g fruktóz/10l víz. A hideg vizes oldatot közvetlenül a kijuttatás előtt ajánlott elkészíteni és kora reggel (9 óra előtt) kipermetezni. A vegetációs periódusban 5-7 alkalommal használjuk, a kezelések között 21 napos szünetet tartva tavasztól nyárig, a levélrügyek kipattanásától teljes virágzásig.

A fűzfakéreg (Salix L. cortex) felhasználása. 30 l vizet lassú tűzön melegítsünk fel egy lefedett acél (rozsdamentes) tartályban. Amint a víz hőmérséklete eléri a 80°C-t adagoljunk hozzá 200 g fűzfakérget és az elegyet 2 órán keresztül főzzük. Hűtést és átszűrést követően a főzetet hígítsuk fel háromszorosára. Az elkészített főzetet 24 órán belül ki kell juttatni, a tárolás során felmerülő mikrobák okozta szennyeződés elkerülése érdekében. 

. A főzet alkalmas gyümölcsfák, elsősorban őszibarackfák tavaszi kezelésére a levélfodrodsodás ellen, a hajtáskezdemények megjelenésétől bimbós állapotig.

Almánál egérfüles állapottól a virágzás végéig lisztharmat és varasodás ellen.

Szőlőben fürtzáródásig peronoszpóra és lisztharmat ellen.

Vegetációs időszakban maximum háromszor permetezzünk vele a legjobb párás körülmények között használni.

 Étkezési vöröshagymából készített vizes főzet a kórokozó gombák fertőzését mérsékeli.

A főzet előállításához 500g felaprított hagymát 10 l forrásban lévő vízhez kell adagolni. Tíz perc forralást követően a főzetet 15 percig hagyjuk állni, majd fém szűrőn keresztül szűrjük le. Az így nyert főzetet az elkészítést követő 24 órán belül fel kell használni. A vöröshagyma vizes főzetéből 1%-os töménységű (100 ml főzet/10 l víz) permetlevet kell készíteni, amelyet permetezéssel szükséges a növények lombozatára kijuttatni. 

Uborkában 7-10 naponta szürkepenész ellen, paradicsomban 4-7 naponta paradicsomvész ellen javasolt permetezéseket végrehajtani a termés kifejlődédéig. 

 Az ecet mint fertőtlenítő szer. Most kezdődött az új év, hamar elérkezik a metszés ideje. Szeretném mindenki figyelmét felhívni az eszközök fertőtlenítésének fontosságára. A kórokozókkal, növényi nedvekkel szennyezett metszőollóval, fűrésszel átvihetjük a betegségeket az egyik növényről a másikra.

A fertőtlenítéséhez 50 ml 10%-os töménységű háztartási ecetet 1 liter vízben kell feloldani. Az eszközöket minden használat előtt, de naponta legalább egyszer a készítmény oldatával le kell mosni, majd fél percig száradni hagyni.

Magcsávázásra 10%-os ecetet vízzel 1:1 arányban hígítsuk. Vetés előtt a magokat ebbe merítsük rövid ideig áztassuk.

A mésztej (kalcium-hidroxid, oltott mész) felhasználása

Almatermésű és csonthéjas gyümölcsfáknál nektriás kéregrák és egyéb, fás részeket megbetegítő, kórokozók ellen a kalcium-hidroxid 24%-os szuszpenzióját a levélhullást követően október vége és december vége között kezelhetjük. Kijuttathatjuk szórópisztollyal illetve permetezőgéppel, a fás részekre 2-7 alkalommal, a kezelések között 5-14 napos szünetet tartva.

Almatermésű és csonthéjas gyümölcsfáknál nektriás kéregrák és egyéb, fás részeket megbetegítő, kórokozók ellen továbbá a metszési sebek, illetve a rákos sebek kezelésére a kalcium-hidroxid 24%-os szuszpenzióját ecseteléssel szükséges felvinni közvetlenül a metszési sebek felületére, illetve az előzetesen megtisztított rákos sebekre 1-2 alkalommal, a kezelések között minimum 21 napos időközt beiktatva. A kezelés során a szuszpenzió kismértékű hígítása megengedett az egyenletes felvitel biztosítása érdekében. 

Sok kertész nem csak a kórokozók ellen meszeli (fehérre festi) a fákat. A fehér szín a törzset védi a nem kívánatos téli felmelegedéstől. Ilyen például a fagyrepedés amely úgy alakul ki hogy a téli nap felmelegíti a fa törzsét, amely kitágul, majd az éjszakai hideg  hatására gyorsan összehúzódik, ezáltal megreped.

A munkavégzés közben védjük szemünket, bőrünket a szerekkel való érintkezéstől!